Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

Bookmark the permalink.

17 Comments

  1. Lajtha András Balázs

    Satoshi azonban mélyen hallgat a helyettesítő termékek hatásáról. A plazma televíziók előállítási költsége nagyon magas volt. Ameddig a képcsöves TV-vel versenyzett és a korai LCD-kkel, addig az emberek megfizették az előállítási költséget, és a gyártók sorra álltak be a technológia mögé. Most már a Panasonic sem gyárt plazma televíziót. Sok pénz veszett a gyártósorokba, amikről többet nem fog legördülni plazma panel.
    Külön érdekesség, hogy amikor az utolsó panelek kerültek a boltok polcaira, az LCD-nél jobb képpel, nagyobb méretben, jobb szolgáltatásokkal, nem fölfele ment az áruk, hanem lefele, árverések helyett akciókban keltek el az utolsó plazmák.

    • Hol az összefüggés? Amit írsz az tökéletesen passzol a fenti statementhez: “Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi”. Itt is ez történt a helyettesítő termék miatt. Nyilván minden történetnek egyszer vége van.

  2. megragadnám az alkalmat egy kis offolásra:
    a szegedi találkozóval kapcsolatban kérném a kedves olvasótársam aki az elérhetőségeket összegyűjtötte, hogy legyen szíves küldje már el egy körlevélban azokat, köszönet!

  3. Jogos. Csak a két állítás így egymás mellett azt sugallja, hogy a bitcoin ára hozzá van kötve az előállítási költségéhez. De ez csak félig igaz: a rendszer hibájából adódóan az árfolyamhoz valóban mindig föl fog zárkózni az előállítási költség. De egyetértünk abban, hogy a másik irány nem helytálló: az előállítás költsége nem nyújt támaszt az árfolyamnak. Ezért aki megnyugvást talál, vagy kínál másoknak azzal, hogy a Bitcoin árfolyama legfeljebb csak benéz az előállítási költség alá, de tartósan nem maradhat ott, az megtéveszti magát vagy olvasóit.

    • Nem hiszem, hogy bárkit is bármiben megtévesztettem volna, ezt had kérjem már ki magamnak. Semmi alapod nincs arra, hogy ezzel vádolj engem. Mutattam egy ábrát, ami potom 8 éves távlatban BIZONYÍTJA, hogy az árfolyam/előállítási ár soha nem nézett be az 1-es szorzó alá. Tettem ezt azért, mert napok óta próbálod bizonygatni, hogy a Bitcoin mögött nincs semmilyen érték és egy nagy lufi, stb-stb. Amikor felhoztam a commodity jelleget, egyből ezzel jöttél: “Amint az emberek commodity-ként néznek a Bitcoin-ra, össze fog omlani.” Kedves olvasó, az emberek 8 éve nézik a Bitcoin commoditynek, jahogy te erről lemaradtál? Hát bocsi. Ma meg már ott tartasz, hogy a “rendszer hibájából az árfolyam mindig fel fog zárkózni az előállítási költségekhez” Miért is hiba ez? Bocsánat, de ez a mikroökonómia alapja. Fedezeti és üzemszüneti pont, AC, AVC görbe megvan? Te tényleg ezeket nevezed “a rendszer hibájának”.
      Majd ultimate indokként jösz a plazmatévé példájával és egyből hozzám vágod, hogy megtévesztéssel élek, holott én egyetlen dolgot teszek: levonok következtetéseket melyeket publikálok.
      Nagyon szívesen beszégetek, érvelek, akár vitatkozok bárkivel bármiről amíg a felek között fenn áll a kölcsönös tisztelet. Kár, hogy Te más játékszabályok szerint játszol.

      • Azért gondolom, hogy hiba hogy a nehézség növekedik, mert a nehézség növekedésével emelkedik a rendszer ökológiai lábnyoma. Eredetileg az volt az elképzelés – ha jól emlékszem, hogy így kompenzáljon a számítási kapacitás olcsóbbá válásáért. De az emberi kapzsiság ezt is tönkretette. Nem hiszem, hogy Satochi azt vizionálta, hogy hatalmas farmokban fogják ipari szereplők célhardveren városnyi energiaigénnyel bányászni a coin-t, amikor megálmodta a kisemberek P2P hálózatát.
        A múltról természetesen lehet állításokat tenni, de a jövőre vonaktozó következtetéseket levonni bármilyen idősoron kockázatos.

        • Satoshi munkáját figyelve eléggé jövőbelátónak bizonyult sok esetben! Meglepődnék ha erre nem gondolt volna. Egyszerű: ha felmegy az árfolyam jobban megéri bányászni, ezáltal egyre többen és többen szeretnének bekapcsolódni a rendszerbe. Talán csak ő se tudta mindenre a megoldást, és volt amit az utókornak kell megoldania, az ethereum koncepciója érdekesnek bizonyul erre a problémára.

  4. Teljesen más témát szeretnék felvetni, egy kis közvélemény kutatást tartani:

    Szerintetek hosszabb távon 5-10 év, melyik kriptoba érdemes fektetni? HODL-al persze.. A főbbek érdekelnének. Pl: Ether vagy Bitcoin, NEO? 🙂 Ethernél ha jól értem a közeljövőben kisebb lesz az infláció, az inkább egy cégnek fogható fel, ami szerintem kapitalizáció szempontjából akár Alma szintekig érhet, az meg több mint 20* lenne, sőt talán fentebb is mehet.. Elég nagy az értéke most is és kvázi még nem is működik..A Bitcoinban talán még több potenciál van a felfelére, meg ha válság lesz akkor gondolom nem a kvázi cég Ether, hanem a digit arany a Bitcoin menne fel inkább..Érdekelne hogy Ti mit vártok és miért, milyen emelkedés lehet reális nagyságrendileg és milyen időtávon? Csökkenés csak nem lesz hosszabb távon. 🙂

    Csaba! Majdnem lekéstük a regisztrációt, de a küldetés teljesítve! 🙂 Ott leszek másodmagammal kedden, látom népszerű a téma szűkebb berkeinkben. Vagy a személyes varázsod? 🙂

    • Ez egy nagyon komplex kérdés. Ha már HODL-t kérdezed és 5-10 évet akkor mindenképp olyasmiben gondolkodj, ami reálisan 5-10 év múlva is velünk lehet. Az Ether és a Bitcoin mögött több olyan projekt is áll amik miatt reális, hogy kihúzzák még ennyi ideig. Én ide merném sorolni a Litecoint is, ami szintén eléggé időtálló. A NEO mögött egyelőre eléggé instabil a háttér. Ha év végéig kap néhány komolyabb tokenkibocsátást, akkor be lehet ide rakni. Ha kell egy lowcost hedging amiből mennyiségre sokat lehet venni, akkor én inkább raknám be a portfolióba az ETC-t, mint a NEO-t.
      Konf: Jaja, elég gyorsan elkapkodták a helyeket, merem remélni, hogy ez a nagy érdeklődés inkább szól a témának 😉

      • A NEO-ra október 8-án jön az első (vagy az első nagy?) ICO: Red Pulse Token.
        Szept 10 lett volna, de a kínai események miatt jegelték. A héten jelentették be, hogy indulnak, zöld jelzést kaptak. Vettem is a hír hatására ismét NEO-t, ami természetesen még lejjebb ment. 🙂
        Mivel hosszú távon tartom, annyira nem zavar, csak bosszant. Sebaj.

        Szóval a NEO-ban nagy remények vannak. A Bitcoin, ETH, LTC pedig alap, hogy van készleten. LTC: Mintha tegnap twittelte volna Charlie, hogy megtörtént az első Lightning Network-ös utalás?

        Variance írtad, hogy BTC-hez érdemes viszonyítani az altokat, BTC-t gyűjtögetni, átugrálni altokba, majd vissza és ezzel növelni a készletet. Ez így nagyon jó stratégia, kiegészítve azzal, hogy aki hisz valamelyik altban, abban érdemes hosszabb távon (évek) bent maradni. Ráadásul a NEO egy kis “osztalékot” is fizet GAS formájában.

    • Bitcoin, Ether, talán kis LTC.
      Informatikusként látok potenciált Golem, SONM projektekben.
      IOTA Tangle a kedvencem, míg meg nem kapom a beígért blogbejegyzést 🙂
      Civic, Augur.
      BAT, de ahhoz el kell terjedjen a Brave böngésző (egy próbát mindenképpen megér, kiba’ gyors).
      NEO számomra csak egy Ethereum copy/paste, nem látom értelmét.

      Amit szerintem nem szabad: TenX PAY … soha az életben nem térül meg.

      • Szerencsére nem informatikus szemmel értékelted a NEO-t (“számomra csak egy Ethereum copy/paste, nem látom értelmét”).

    • Én nem szeretnék tanácsot adni ez ügyben. A crypto világ nagyon gyorsan változik. Lehet valami “csodacoin” ma, de lehet holnap már jön egy még jobb. Arra sincsen semmi garancia, hogy a Bitcoin fogja dominálni a piacot, akár egy év múlva. Nyitva kell tartani a szemünket, és megpróbálni követni a trendeket.
      Ha tisztességes hasznot szeretnél, viszonylag kevés kockázattal, akkor talán az ETH/BTC a legjobb választás. A NEO sorsa még kérdéses. Lehet, hogy az egekben lesz egy év múlva, de lehet, hogy a Kínai állam áldozatává válik. Mindenkinek vannak elképzelései, de aki megmondja a tutit a jelenlegi helyzetben, az szerintem csak vaktában lövöldözik.
      Legjobban talán akkor jársz, ha mindből veszel valamennyit.

      • Egy idevágó személyes történet: jópár hete elkezdtem leépíteni az aprócska ETH bányász gépemet. Az egyik vevő, akinek két riser-t adtam el, nem beszélt angolul. Nem tudta, mik azok a bányász poolok, csak valami hasznosba akarta fektetni a pénzét. Legszívesebben lebeszéltem volna, de már megvett hat videokártyát. Persze lehet hogy megtalálja a számítását, előre ezt nehéz tudni.
        Mindenesetre a BTC, ETH szerintem már rég nem – csak – a smart money-t vonzza. Már vásárolnak, vásároltak az average joe-k. Tudom hogy ez nem MLM meg nem piramisjáték, de jól át kell gondolni, hogy vajon az a balek vagy, akin keresztül a többiek menekülnek, vagy az okos befektető, aki korán látott meg egy lehetőséget, amit mások nem vettek észre.

    • Keddre +1 😉

  5. Az Ethereumnál pont ma jött el a menetrend szerinti blocktime növekedés, amit viszont a következő update újra 15 mp-re redukál, hogy kompenzálja a blockreward 5-ről 3-ra történő csökkenését. Eközben az update tovább késlelteti a difficulty bomb megjelenését, ami 100.000 blokkonként addig duplázza a nehézséget, amíg a blokk megfejthetetlen lesz. Márpedig a PoS átállás sarokpontja, hogy a bányászat már ne legyen kifizetődő.

    Miért is írtam le mindezt? Pont ez mutatja az óriási bizonytalanságot, hogy mi is a jó irány. Még a nagy ETH is formálódik, és a kőbe vésett dolgokat is át kell néha kicsit karcolni. Mindenki fél a ködben szaladni, ha esélyes hogy szembejön egy szikla.

  6. Egy kérdés, egy BTC cloud miner szerver parknak úgy hozzávetőlegesen mekkora számítási kapacitása van? 50PH/s? 100PH/s? 500? 1000+ ? vagy még több?

    Tudja ezt valaki? Pl a híres “Genesismining” az mekkora számítási kapacitással tolja a cryptobányászatot? (https://www.genesis-mining.com/)

Szólj hozzá: