Bitcoin: túl a millión….

Már hogy forintban. Ennek is eljött az ideje. A jelenlegi trend alapján egy jó időre stabilan átütötte a bitcoin árfolyama az egy millió forintot. Ez egyben azt is jelenti (mint arra felhívta a figyelmem az egyik kommentelő), hogy a bitcoin legkisebb osztható egysége a satoshi/bit (0.00000001 btc) is átlépte az 1 fillért. Perpillanat egyébként USD-ben $4150 körül jár az árfolyam. Emlékszem amikor még 2013-ban kibányásztam az első bitcoinomat, akkor annak értéke egészen pontosan 100.000 Ft-nak felelt meg. Alig négy év alatt 1000% hozam. For the power of #HODL!

Kis színes: Ezzel az árral a bitcoin meghaladta az arany unciánkénti árának háromszorozás. Sőt már lassan 3,5 unciánál tart. Ami azt jelenti, hogy egy bitcoin perpillanat 0,1 kg arany árával azonos értékkel bír. Ami még ennél is viccesebb adat: 2017-ben a jelenlegi adatok alapján Kína nagyjából 460.000 kg aranyat fog kibányászni. Minő érdekesség, hogy a kínai bitcoin bányászok is  szintén ugyanezen nagyságrendben (kb 460.000) fognak bitcoint bányászni (coinbaseből) az év végéig. Tehát a kínai gazdaságban a bitcoin bányászat bevétele és GDP-hez való hozzájárulása elérte az olyan tradicionális iparágakat tizedét, mint az arany kitermelés.

A  post további részét a BCash-nek szánom, az okfejtésem forrásaként a fork.lol-ra és természetesen magára a blockchainre hagyatkozom (a források megjelölésével). Aki követi a blogot, az pontosan tudja, hogy nem nagyon vagyok kibékülve a BCash-sel, ez az utolsó 24 órában sem változott számottevően, ennek megfelelően csak az folytassa innentől, akit nem kifejezetten zavar, ha tovább savazom az osztódással szaporodott pénznyelőt.

Kezdeném is mindjárt a fork.lol egy friss statisztikájával: ez pedig a Loss/Gain mutató a két blocklánc bányászata szempontjából:

Az ábrából az olvasható ki, hogy a BCash lelkes bányászai ezeddig (alig 13 nap alatt) potom $2,349,820 zöldhasút buktak azzal, hogy a bitcoint network helyett a BCash networköt támogatták inkább a bányász erőforrásaikkal. Persze annyira nem kell félteni őket, amit elbuknak a coinbasek bányászatán azt nyilván sokszorosan hozzák vissza a tőzsdéken azáltal, hogy csináltak egy saját blockchaint amiben gyakorlatilag olyan szinten tudják manipulálni az árakat ahogy csak akarják, hiszen a sok-sok éves bitcoint blocklánc bányászat során tetemes mennyiségű pihentetett bitcoinra tettek szert, ami a chain split után automatikusan manifesztálódott 1:1-ben BCH-ként. Hogy mennyire folyik valós manipuláció? Erre természetesen bizonyíték nincs, de tény, hogy folyamatosan csökken az óránkénti átlagos BCash tranzakciók száma ami direkt módon nem jelenik meg az árfolyamban. Némi evidencia, amit akár ígyis, úgyis lehet értelmezni:

A bal oldali ábra a két blocklánc átlagos blockonkénti tranzakció számát mutatja, míg a jobb oldali ábra az un. “coindays destroyed” értékét. Ez utóbbi egy kifejezetten fontos mutatója a bitcoinnak, amit azonban méltatlanul ritkán használunk napi szinten. Mi is ez pontosan:

A blockláncok használatát nagyon gyakran a napi kereskedelmi volumennel szokták azonosítani. Ebből tudhatjuk azt, hogy pl az elmúlt 24 órában 2,8 milliárd USD bitcoin tranzakció történt a tőzsdéken. Ez azonban semmilyen szinten sem reprezentálja azt, hogy valójában a blockláncban kiadott coinbasek mekkora aránya mozog, tehát mennyire élő az egész blocklánc. Erre a ‘problémára’ találták ki a bitcoin protokoll nagyon korai fázisában a ‘coindays destroyed’ mutatót. Aki olvasta a korábbi postjaimat, az már tisztában van az UTXO fogalmával. Röviden ennek a lényege: hogy minden tranzakció egy korábbi tranzakció kimenetéből származik. Tehát minden tranzakció mögött egy nagyon hosszú lánc van, amit egészen a coinbaseig (tehát a kibányászott nulladik tranzakcióig) vissza lehet követni. Minden egyes tranzakció tartalmaz egy ‘coindays destroyed’ értéket is, ami pontosan azt mutatja meg, hogy egy az adott tranzakció forrásaként használt UTXO mennyire régóta pihent (napokban). Ez egy arányszám ami a napok és az adott UTXO-ban lévő bitcoinok aránya. Ha magasabb egy tranzakció ‘coindays destroyed’ mutatója, abból arra lehet következtetni, hogy régóta pihentetett pénz került újra mozgatásra/forgalmazásra. Röviden a lényeg:

  • Ha alacsony a napi/blockonkénti ‘coindays destroyed’ átlag, az azt jelenti, hogy darabra nagyon kevés érme forog a piacon (függetlenül a kereskedési volumentől). Ez indirekt módon árfolyam felverő hatású lehet, hiszen csak úgy tud nőni a kereskedési volumen, ha ezáltal nő a coinok ára is.
  • Ellenben ha ez magas, akkor az azt jelenti, hogy érmebőség léphet fel a piacon, hiszen jelentősen nőhet a likviddé tett vagyon azáltal, hogy csökkennek a régóta kvázi lekötött érmék. Ez indirekt módon árfolyam csökkenést eredményezhet, hiszen érmebőség esetén a volumen növekedése nem vonz maga után árfolyam növekedést.
  • Van ugye egy harmadik opció is: nincs érmebőség (alacsony a coindays destroyed érték) és nincs számottevő volumen sem. Ez a teljes passzivitásnak a jele. Tipikusan azt jelzi előre, hogy az adott blocklánc nem kifejezetten preferált, lényegében hanyagolják azt.

Ezen alapismeretek fényében már könnyedén lehet értelmezni a fenti ábrát. Az ábrából kiderül, hogy augusztus 5-én hajnalban érte el a coindays destroyed érték a maximumot a BCash blockláncon (pontosabban a három órás időablakok átlagának maximumát), egészen pontosan 15.300.000. Ezen időszakban tetőzött a blockonkénti átlag tranzakciószám is 2730-ban. Ebből kijön, hogy átlagosan majd 320 napja parkoltatott pénzek kerültek felszabadításra a BCash blocklánc indulása után nem sokkal, ahogy sikerült leküzdeni a difficulty-t (21 milliárdra) és elindultak a ‘dump vonatok a tőzsdék felé’.  Még egy komolyabb felugrás van a chartokban augusztus 8-án, amikor is újabb jelentős volumen mozdult meg, melyek tranzakciónkénti átlagosan coindays destroyed értéke szintén 320 napra jön ki.

commercial break...

Kis kitérő a konspirálásból: Gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyire mozognak még azok a coinbasek, amiket a bitcoin hajnalán bányásztak ki. Ezen kérdésre is hatékony választ tud adni a coindays destroyed érték. Nézzük erre egy példát:

Az első helyen álló tétel egy igazi történelmi relikvia, amikor valaki még 2014 márciusában összepakolt 5 tranzakciót egyben 180.000 btc értékben, amelyek 800 napja voltak már parkoltatva.

A BCash/bitcoin split szempontjából a lentebbi sorok az érdekesek, közvetlenül a chainsplit előtti időszakból (július közepe-vége). Itt a legnagyobb – egy érmére lebontott – coindays destroyed érték 1245 nap. A tranzakció története is érdekes, ha belenéztek, akkor szinte lényegében kerek 1000 és 500 BTC-s forrásokat láttok a 123 input tranzakció között, melyek néhány iterációval korábban coinbase tranzakciókból keletkeztek, tehát a 3,5 évig csipkerózsika álmát alvó és abból hírtelen felébredő tranzakció tulajdonos 2013 és 2014 között aktívan bányászott.

A top listában egyébként szerepel egy olyan monstrum is, ami már a BCash blockláncon történt meg (alulról a 5. tétel). Itt a 40 ezer BCC-nyi vagyon potom 878 napnyi parkolás után mozdult meg.

Adja magát a kérdés, hogy tényleg 3-4 éves a legöregebb újra élesztett UTXO? Nem találtam ezzel kapcsolatban konkrét statisztikát, viszont átnézve a listát kiszúrtam egy elég érdekes és egyébként friss tranzakciót (idén június 13), ahol a tranzakció indítója potom 6,5 éves UTXO-kat élesztett fel. A tranzakció inputjában kivétel nélküli korábbi coinbasek szerepelnek még 2010 és 2011-ből. Tehát itt tényleg egy nagyon korai bányászról beszélünk (még bőven az ASIC mining előtt időkből) aki a mai napig birtokolja az akkor lelkesen összekapart vagyonát (kb 14.000 btc). A legelső coinbaset egyébként egészen pontosan 2010.05.04-én bányászta ki az illető.

Na de térjünk vissza az eredeti témára: Mint az talán látható a fentebbi ábrákból: a ‘történelmi’ UTXO-k kifutottak a BCash blockláncból. Ebből következik, hogy akik régebb óta dédelgetett bitcoin vagyonkájukat be akarták önteni a BCash vérkeringésébe, azok ezt megtették, a többiek (ha egyáltalán még élnek…) pont úgy ülnek a BCH-n, mint ahogy teszik évek óta a BTC-vel, számukra ez a chain-split csak egy pillanatnyi érdekesség volt.

Az elmúlt 5 napban egyáltalán nincs még csak tüske sem a ‘coindays destroyed’ chartban. Tehát ezzel látszólag kifutott a BCash blocklánc érmebőségét okozó kezdeti dump időszak, innentől be kellene hogy induljon a folyamatos belső keringés ahhoz, hogy itt érdemi árfolyam emelkedés történhessen, ennek viszont egyelőre jelét sem lehet látni a blockonkénti volumenben és tranzakció számban.

Perpillanat semmilyen reális okát nem látom annak, hogy erről a pontról a BCash valaha is fel tudna állni. Nem szokásom azzal hülyét csinálni magamból (ó dehogy!), hogy megalapozatlan célárakat adok, de a rendelkezésre álló információk alapján nagy esélyét látom annak, hogy néhány héten belül a BCash árfolyama 100 dollár alá is benéz és onnan egészen addig nem is fog tudni fentebb jönni, amíg a BCash mögött álló agytröszt nem kezd el azon dolgozni, hogy a BCash mint fizetőeszköz valóban használható is legyen. Persze erre sajnos most nincs idejük, hiszen minden idejüket az veszi el, hogy a a palánkon keresztül ordibálják a saját igazukat…

Az egészben az a legrosszabb, hogy alapvetően a BCash sikerre volt (van?) ítélve. Adott egy sokkal nagyobb áteresztő képességű hálózat, amin az alacsonyabb árfolyam miatt töredék költségen lehet utalásokat intézni a bitcoinhoz képest. Ha a BCash egy központi bank lenne, akkor ez bőven elég is lenne a sikerhez, de a BCash nem egy központi bank, hanem egy (idézve Satoshi-t): “Peer-to-peer electronic cash system”, amivel szemben akadna néhány komolyabb elvárás, mint:

  • Közösségi alapon szerveződő szabad fejlesztő gárda, aki open-source alapon elhivatott az újítások iránt és akik kezében nem egy olyan (bitcoin abc) kód van, amibe 15 napja a kutya sem commitolt semmit. Mindezt úgy, hogy maga a chain-split is alig 13 napja történt meg…
  • Széles üzleti adaptáció.
  • Peer-to-peer konszenzus alapú működtetési modell, ahol a PoW 95%-át nem egy “Unknown” miner adja.
Bookmark the permalink.

18 Comments

  1. Bocs mindenkitől, de becsúszott a cikk elejébe egy elég nagy logikai gikszer. 3,5 uncia nem 1kg, hanem 0.1kg. Az OP-ot javítottam, mindenkitől elnézést aki még a hibás verziót olvasta!

  2. Szerinted felfogjuk használni a Bitcoint a jövőben valami értelmes dologra is vagy csak cserélgetjük egymás között egyre drágábban ?

    • Az emberiségnek megközelítőleg 6700 éve ismeri és használja az aranyat (első ismert lelet egy bolgár rész csoport kutatása nyomán került elő). Ezen 6700 éven keresztül csak és kizárólag annak eszmei észéke révén használta az emberiség vagyontárgyakhoz és értékcserére. Értelmes dologra legelőször a tükrök fényvisszaverő felületének képzése során kezdték el használni a középkorban, már persze ha ez értelmesnek tekinthető. Ezt követően az első valóban értelmes felhasználása már a mikroelektronikához kapcsolódik, amikor is széles körben (1900-as évek második fele) kezdék el használni a nem oxidálódó elektronikus kontraktus képessége miatt.

      Ha így nézzük, akkor a bitcoin sincs még sehol sem elkésve 🙂 Vicces félretéve a bitcoint mint fizetőeszközt már ma is széles körben használják annak pozitív tulajdonságai miatt. Maga a technológia egyébként elég komoly ugrás előtt áll. Az amit most a kávézóban csinálni a paypal kártyáddal, azt szinte biztos, hogy Lightning Network-ön (vagy Plasman) keresztül fogod csinálni néhány éven belül ==> tehát mikrotranzakciós eszközzé válnak a cryptovaluták, amik ezen protokollokon keresztül (payment channels) képesek lesznek tranzakciók milliárdjait bonyolítani a másodperc tört része alatt, mindezt az ismert blockchain garanciális védelmekkel együtt.

      Hogy mindezeknek az alapja a Bitcoin blocklánc lesz-e, vagy valamilyen ma talán még nem is létező blocklánc, ezt ma senki nem tudja megmondani, az viszont biztos, hogy a jövő fizetési rendszerei blockchain alapúak lesznek, ahol a tranzakciók skálázását off-chain alapú lightning network-höz hasonló mikrotranzakciós megoldások fogják biztosítani. Ez ma még scifi. Két év mulva rá fogtok csodálkozni, hogy a kedvenc kávézótokban a “free-wifi” logó mellett ott lesz a “LN/BTC” logó. Cirka 5 éven belül pedig már ciki lesz bemenni olyan étterembe vagy üzletbe, ahol nem lehet $cryptoval fizetni. Ez az én vízióm az “értelmes dolog” kapcsán.

      • Tulajdonképpen akkor ezt az “új technolgiát” árazzuk cirka 4000 dollárra ??

        • Ó dehogy. De szép is lenne az a világ, ami mindennek a valós értéke alapján árazna. Aki MA vesz 4000 dolláron BTC-t, az nem az “currency of internet” ideát árazza be, hanem azt, hogy tegnap látott egy elcseszett chartot, amin a bitcoint árfolyama parabolát mintáz és ebből máris leabsztrahálja, hogy NO akkor ez innentől “to-da-moon”, mindezt csak azért mert a Goldman azt mondta, hogy így lesz. Az a Goldman aki a SegWit para során végig vásárolta a BTC-t 1800 dolláron és most árazza ki a készleteit 4000 felett. Igen az a Golden Sachsról van szó, akinek nem kis köze volt a 2008-as pénzügyi válsághoz, nyilván hihető minden szavuk. De nem baj, az emberek olyanok mint az aranyhalak, gyorsan felejtenek…

          • Ez így érdekesen hangzik, de azt azért Goldmanék se tudhatták aug 1 elött , hogy ekkorát fog menni a rákövetkező két hétre ?!? Vagy igen ?!? ( folyamatos árfolyammanipuláció ?!!? de akkor a nagy bányászok is benne vannak 🙂
            Megmondom őszintén nekem nagyon büzlik ez a Bitcoin , főleg a körülményeinek és a felbukanásának az időzitése miatt. De lehet csak valami összeesküvést akarok mőgé képzelni…

          • Nem kell ide összeesküvés. Nézd meg a nagy szereplőket a nyugati tőzsdéken. Ha nincs hír akkor oldalazva zuhannak az árak, ha jó hír van, akkor megy fel az árfolyam, ha pedig rossz akkor zuhan a részvény értéke. Nincs ez másként a crypto piacon sem. A Bitcoin körül egy közel 2 évig tartó huzavona zajlott, ami gyakorlatilag teljesen kérdésessé tette, hogy valaha is képes lesz-e skálázódni a bitcoin network, erre rakott rá egy lapáttal a májusi congestion, ami során akár hosszú órákig is eltarthatott egy-egy utalás. Ez akkor kicsinálta az árfolyamot, de az egyből utána meghozott NYA egyezmény reményt adott arra, hogy lesz itt megoldás. Majd jött a június és július hónap amikor beindult a spekuláció a chain-split miatt. Már a chain-split előtt is mindenki “to-the-moon”-t kiabált, beleértve a Goldmant is. A Goldman szava itt annyiból fontos, hogy mögötte ott áll egy nagy halom intézményi befektető, aki szinte vakon követi az ajánlásaikat. Ugyanolyan vakon, ahogy 2006, 2007-ben vakon követték a tripla AAA besorolásúnak hazudott egyébként bedőlt hitelekkel telepakolt 15x-ös áttételű CDO-kat.
            Ez nem összeesküvés, csak józan paraszti ész által diktált logika.

  3. Mi a helyzet az altcoinokkal? Zec miert allhat ennyire ramatyul?

    • A legtöbb alt ramatyul áll, hiszen minden altból áramlik át a pénz a bitcoinba, mivel abban van most növekedési potenciál és arról senki nem akar lemaradni. Egyszer majd tetőzik a bitcoin (vagy nem…) és akkor újra szerepet kaphatnak az altok is. Most csak az az alt tud labdába rúgni a BTC mellett, amivel valós növekedési potenciál vagy fundamentális érték van (lásd OMG, NEO, stb.)

      • Engem ez érdekelne amúgy, hogy lehet ezt értelmes, józan ésszel eldönteni, ha lehet egyáltalán, hogy melyik altcoin mögött van komoly fundamentum? Mert aztán mindenről lehet hideget-meleget olvasni, aztán döntse el aki tudja, hogy mi az igazság. Pl.: az EOS a világ újabb megváltója, vagy csak egy újabb scam? és még sorolhatnám

  4. Amiről jókat olvasni és tényleg ötletesnek tűnik, a qtum. Tálent fejlesztők, Ázsia, rugalmasnak tűnő hozzáállás…Neked mi a véleményed?

    • A nevén kívül nem sok mindent tudtam eddig róla, de most átfutottam a whitepaperjét. Az alapján nekem felejtős. A bitcoin nodeokra akarják ráültetni az ethereum VM-et, amit Solidity-n keresztül akarnak meghajtani. Ez mind jó és két éve ez egy hatalmas durranás lett volna. De ma már nem. Csinálják ezerrel a bitcoin saját smart contract motorját, amit vicces módon pontosan ugyanaz a Joseph Poon csinál, aki Vitalikkal közösen összerakta a Plasma koncepcióját is. Ergo erősen úgy néz ki, hogy a háttérben most egy olyan műsor zajlik, ami arról fog szólni, hogy minimum 3 cryptopénz (LTC, BTC és ETH) között megvalósul az Atomic Swap funkció. Tehát tőzsdék nélkül lehet őket smart contractok formájában nagyon minimális trazakciós költséggel oda vissza cserélgetni. Mindezt a lightning networkön/plasman keresztül, így a másodperc tört része alatt.
      Perpillanat két olyan új story-t látok a piacon ami ezek mellett labdába rúghat a közeljövőbe, ez pedig az OmiseGo és a NEO/AntShare. Utóbbi főleg azért, mert már megcsinálta lényegében azt, amire most a LN-en keresztül a BTC/LTC/ETH trió készül és mindemellett lényegesen könnyebben kezelhető/programozható is.
      Hangsúlyozom viszont, hogy a Qtum mindettől még lehet nagyon jó, de engem 10 perc alatt nem tudott meggyőzni a whitepaperja arról, hogy rászánjak még 10 percet.

      • Igen, a Neora én is felfigyeltem pár napja. Az a Quantum-resistance nem tudom mennyire kamu duma, de ha nem az, elég jól hangzik a jövőre nézve.

        Ami még szárnyal, az az IOTA. Mikor vettem belőle néhány hete, egy darabig még zuhant is, de most a Bitcoin erősödésével még a Bitcoinhoz képest is sokat erősödött. Pedig az Intel sokat bénázik beágyazható és IOT témában, de valahol valami pozitív hírnek/híreknek lennie kell, hogy már jónéhány napja menetel fölfelé.

        • Amik szimpik még nekem: SingularDTV, CIVIC, Library és Stratis. De a Bitcoin a vásárlásomkori értékéhez képest lehagyta őket jelenleg. Meglátjuk mi lesz később.

  5. Kit érdekel milyen altcoin van, csak bányászni lehessen.:) Viccet félre téve, nehéz evickélni az altcoinok útvesztőjében.

  6. Az lehet esetleg tudni, h milyen esemény miatt kezdett mélyrepülésbe a btc?

    • Tudni nem hiszem hogy lehetne. De ha kell egy jó tipp, akkor azt tudod mondani, hogy elérte az árfolyam a Goldman Sachs által adott célárat, amit még közvetlenül a chain-split után adtak. Mivel célár nélkül a gyenge kezűek bizonytalankodnak így elindult egy eladási hullám, ami rántotta magával több fázisban a stop-lossokat. Ez van, minden csúcs után van egy nagyobb korrekció, úgy néz ki ez a csúcs most a 4500USD volt, pont úgy ahogy a Goldman “megjósolta”…

  7. Technikailag látszott az esés, nem kell hozzá hír, hogy ez megtörténjen.

Szólj hozzá: