Sebhelyek a bitcoin blokkláncon

Ugye milyen szép? Amit a képen látsz az maga a bitcoin blocklánc vizualizálva egészen a genezis blocktól a mai utolsó blockig. Minden egyes pixel egy-egy blockot jelöl. Minden egyes oszlop összesen 300 blockot (pixelt) tartalmaz, ami megközelítőleg 50 óra egybefüggő története. Az ábra egészen pontosan azt mutatja, hogy az egyes blockokban mennyi un. UTXO, azaz olyan tranzakció maradt, aminek a kimenete azt követően soha nem lett felhasználásra/elkötve. Az alsó (narancssárga) az ilyen tranzakciók darabszámát mutatja, míg a felső (kék) az adott tranzakciókban ragadt bitcoinok mennyiségét jeleníti meg. Minél világosabb egy-egy pixel annál több tranzakció/bitcoin ragadt az adott blockban.

Hogy egy-egy pixel pontosan melyik blockot és azon belül mennyi el nem költött tranzakciókat/bitcoint reprezentál, azt magad is meg tudod nézni itt: -link-

Ha esetleg nem mond semmit neked az UTXO kifejezés, akkor erről a következő postban tudsz részletesebben olvasni: -link-

Nézzük az érdekesebb időszakokat: A 2010 előtti időszak (0-6000 blockig) az az időszak, amikor lényegében csak Satoshi Nakamoto és néhány egyéb fejlesztő (pl. Hanyecz László) végzett csak érdemben bitcoin bányászatot. Szinte a blockok nagy részében ott van mai napig a jutalomként kapott 50 BTC coinbase, melyet azóta sem költöttek el. Persze akad néhány fényesebb pont, ahol 900-1200 BTC került összepakolásra egy-egy UTXO-ba coinjoin segítségével.

2011 kétségtelenül az early minerek éve volt. A blocklánc fényes pontjai sok esetben akár 10 ezer bitcoint is mutathatnak, melyek azóta is ott pihennek elköltetlenül. Ezek egy része szinte biztos, hogy elveszett, nagyon sok olyan korai káresetről tudunk, amikor egy lakástűzben, vagy akár csak egy egyszerű számítógép tönkremenetel során elvesztek bitcoinok százaival megtelt walletek privát kulcsai.

A blocklánc vizualizáció talán legelső komolyabb ködszerű besűrűsödését 2011 nyarán lehet látni. Aki régebb óta követi a bitcoin történetét az máris rávághatja, hogy “MtGox hack!”. A képen látható “sebhely” valóban az MtGox tőzsde kirablása után keletkezett káosz jeleit mutatja. Nagyjából annyi történt, hogy egy hacker sikeresen bejutott az MtGox  szerverekre, ahol megtalálta a tőzsdéhez kapcsolódó walletek privát kulcsát tartalmazó wallet.dat filet. Onnan szépen leemelte a bitcoinokat, amikor ezt követően (egyéb komolyabb alternatíva hiányában), vissza is utalt az MtGox tőzsdére, ahol “mintha nem lenne holnap” az összes coint beöntötte a tőzsdére eladásra, amivel pillanatok alatt kinullázta az orderbook ask oldalát. Ezen esemény vizualizására mutatnék egy másik ábrát. Az ábrán is jól látható, hogy milyen mértékben verte le egy pillanat alatt az árat a támadó eladási megbízása. Az esemény olyan mértékű bizalomvesztést okozott az egész bitcoinnal kapcsolatban, ami miatt nagyon sokan ott és akkor végleg feladták a digitális valutába vetett bizalmukat. A helyzeten sokat rontott, hogy az MtGox, az ügyfelek érdekeit védve elmozgatott majd fél millió bitcoint a cold walletjéből, melynek egy részét később sikerült egy – feltételezhetően script hiba miatt – érvénytelen addressekre küldeni. Ezen bitcoinok akkor és ott végleg elvesztek.

2011 és 2012 egyébként a bitcoin mint a black market (silk road) fizetőeszközeként elhíresülésének időszaka volt. Ez a “háttértörténet” még évekig megpecsételte a bitcoin jövőjét. Sokáig a létezését is összekötötték a silk roaddal. Ez az időszak továbbra is a korai bányászok Mekkája volt. Egy a mai napig ismeretlen bányász, aki a 80.000 és 111.000 blockok között bányászott, ebben az időszakban gereblyézte össze a bányász vagyonát a híressé vált 1FeexV… kezdetű walletre, amin azóta is ott áll a potom 79.900 bitcoint.

A következő jelentősebb zaj a blockláncban 2013 első félévében látható. Ekkor történt meg a blocklánc talán legnagyobb “elcseszett” forkja. A bányász társaságok éppen terítették már az akkor újnak számító 0.8.0 bitcoin node kódot, amikor is az egyik bányász elkészített egy “nagy blockot”, ez akkor egyébként fél megabyte volt. Az új nodeok tudták kezelni a nagyobb blockot, azonban a hálózat nagyobb részén még aktív pre-0.8-as verziók nem. Ekkora a hálózat ketté szakadt és két független blockláncon haladt tovább. A hiba elhárítása érdekében a Slushpool és a többi új verziós pool visszaállt a korábbi verzióra, majd manuálisan megjelölték a kanonikus blockláncot, ahonnan mindenki folytatta a bányászatot. A történet eszkalálódása során történt azonban incidens is, egy az OKPay tőzsdéhez tartozó wallet tulajdonos sikeresen hajtott végre double-spending attackot a saját akkor kb 10.000 dollárt érő UTXO-ján, aminek eredményét sikeresen el is tudott adni két különböző tőzsdén. Ez az eset újabb komoly bizalmi válságot okozott a teljes hálózatnak és jelentősen visszavetette a bitcoin üzleti adaptációjának kibontakozását. A kellemetlen eset mellett a teljes tőzsdei forgalom 70%-át bonyolító MtGoxnak több esetben is meggyűlt a baja a hatóságokkal, ami miatt számos per indult ellene. Ezek finanszírozása során több esetben történtek kisebb-nagyobb visszaélések a kezelt coinokkal.

Az utolsó nagy sebhely, mely ma már kirajzolódik a zajból, 2013 év végéhez kapcsolódik. A ciprusi államcsőd és bankválság miatt a bitcoin egyfajta menekülővalutává változott és egy olyan gyors felfutás kezdődött meg az árban, ami mögött akkor még szinte semmilyen értelmes szolgáltatás nem húzódott meg. Ráadásul az akkor bitcoint vásárlók nagy része nem csak nem értette meg, hogy mi az a bitcoin, de információkat is nehezen tudott szerezni minderről, hiszen akkor a téma kapcsán az interneten leginkább csak álmokat és rémálmokat lehetett találni. Mindennek eredményét jól példázza a ábra: a 1200 dollárra felugrott árfolyam alig néhány hét alatt egészen 400 dollárig zuhant vissza.

Jómagam is anno ekkor kapcsolódtam be a crypto bányászok világába. 2013-at az akkori gamer gépem dual GTX 560TI-jével bányásztam végig, majd volt szerencsém belekóstolni az ASIC forradalom korai implementációjába az akkor félelmetes sebességűnek (1,1GH/s) számító antminer U1 majd U2 USB-s kütyük segítségével, kicsivel később 3 db antminer S1 büszke tulajdonosaként már 600Gh/s sebességgel hasítottam a bányászatban. Hogy miért érdekes ez, azon túlmenően, hogy megint sikeresen szőttem bele egy cikkbe a saját történetemet? Ez volt az az idő, amikor a bitcoin bányászat végleg kilépett az egyszerű emberek köreiből és átváltozott egy több milliárd dolláros üzletté a hatalmas kínai, grúziai és természetesen izlandi bitcoin farmok zárt ajtajai mögött. 2014 vége és 2015 vége között rengeteg olyan UTXO található a blockokban amelyek el nem költött szép kerek, jellemzően 1000-3000 bitcoin körüli tartalékokat halmoznak. Ezek nagy része közvetlenül coinbaseből származik, tehát bányászat termékeként.

Szintén érdekes látni a 2015-2016 óta folyamatosan felgyűlő hatalmas mennyiségű UTXO-t, melyek már jellemzően annak a jele, hogy sokan elkezdték megtakarítási/spekulatív céllal zsákolni a bitcoint. Valahol itt alakult ki a ma oly divatos #HODL mozgalom is 🙂

Persze a blockchain még ezer és ezer hasonló történetet tartalmaz magába foglalva, de egyelőre legyen ennyi elég ebből.

commercial break...

Bookmark the permalink.

6 Comments

  1. Tetszett ez a sztorizós poszt! Köszi.

  2. Azt meg lehet nagyjából tippelni valahonnan, hogy mekkora mennyiségű BTC “veszett” el az évek során? Vagy pont ebből lehet 🙂

    • Csak azt lehet kiolvasni, hogy mennyi bitcoin/UTXO van az X éve nem mozdult meg. Nem tudok igazolt forrásról ahol gyűjtenék az elburnölt coinokat.

  3. Van esetleg vmi tipped, h a ZEC miért nem képes felzárkózni az ETH-hoz képest? Eléggé le maradt a versenyben. Illetve miért nem képesek felzárkózni a btc-hez az altcoinok, mikor már a btc sokadig csúcsát dönti meg, míg az altok a régebbi csúcsokat sem képesek elérni?

  4. Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy olyan lehetséges fejlesztés belengetve, hogy a blockchain lezárt, “halott” részeit – gondolom az olyan utxo-k amelyek azóta már tovább lettek utalva – kihagyják a blockchainből, ezzel is csökkentve annak méretét. Volt ilyen? Ha igen, miért nem valósult meg?

    • Ez a fejlesztés elkészült és benne is van a core node kódjában, auto-prunenak hivják a jól emlékszem. A lényege hogy a node csak a mempoolt+utxot tartalmazza plusz adott mennyiségű legfrisebb blockot. A saját gépemen én is autoprune-nal futtatom a nodeot.

Szólj hozzá: