Miért éppen… befektetési alap?

customerKét napja volt szerencsém az egyik bankfiókban végig hallgatni amint a magát tanácsadónak nevező kolléga rátukmál az ügyfélre egy éves ~4%-os 3 hónapos új pénz lekötést az ügyfélre, melyhez leginkább azt hozta fel érvként, hogy ehhez képest a legjobb amit ajánlhat az egy éves 3,3%-os normál 90 napos lekötési periódusú termék. Amikor ilyeneket hallok a banki ügyintézőktől akkor kissé magam is elbizonytalanodok, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy valójában egy ilyen tanács sem az ügyfélnek, sem a banknak nem szolgálja az érdekeit. Miért van az, hogy egy banki ügyintézőnek csak akkor jut az eszébe az értékpapírszámla, ha az ügyfél célirányosan azt keresi? Az akciós bankbetét kamatok vadászata még két éve is jó üzlet lehetett azoknak akik zéró kockázattal akarták fialtatni a pénzüket évi ~10% profittal. Ez a vonat azonban már rég elment. Ha csak megnézzük a BAMOSZ aktuális havi jelentését, abból azt láthatjuk, hogy 2004 és 2013 év vége között az alapkezelők által kezelt vagyon 106,2 ezer milliárd forintról 453,5 ezer milliárdra emelkedett. (Ennyi ember nem tévedhet, ugye?) Pedig ezt a szektort különösen halmozottan érintette a 2008-as és a 2011-es piaci bezuhanás. Miközben egy ekkora másodpiaci iparág épül napról-napra folyamatosan azzal találkozok, hogy még a pénzügyileg nyitottabb meglátású ismerőseim számára is vak folt a befektetési alapok működése.

commercial break...

Maradjunk a fenti példánál: Pénz áll a házhoz és szeretnénk egy kis ideig (fél-egy évig) fialtatni. Induljunk ki abból, hogy már van egy értékpapír számlánk valamelyik alapkezelőnél (ha ez az előfeltétel még nem adott az olvasó számára, akkor javasolnám, hogy lapozzon bele az OTC Befektetési alapozó postba). A legtöbb alapkezelőnél eleve van lehetőség direktben elhelyezni az új pénzt az értékpapír számlán, így még utalgatni sem kell. Induljunk ki abból, hogy 2013 január 10-et írunk. Mit tehet az ügyfél az értékpapír számlán elhelyezett pénzével? Az ügyfél nem szeretne hazardírozni, ezért a fő célja, hogy egy éven belül a lehető legmagasabb profitot érje el a lehető legalacsonyabb kockázattal. Éppen ezért fogja mondjuk a variance.hu-n található “Elemezz Okosan” eszközöket és megtervezi a pénzének a felosztását. Csak, hogy tényleg konkrétumokról beszélhessünk, legyen mondjuk az alapkezelő a K&H Alapkezelő Zrt. Az alapkezelő termékeihez készített elemző toollal a következő portfóliót rakja össze az ügyfél: 30% HUF pénzpiaci, 25% Aranykosár, 20% Válogatott 1., 15% Kötvény alap és további 10%-ban Öko alap. Nézzük hogy áll az értékpapír egyenlege egy évvel később:

Alap Arány 1 éves hozam arányos hozam
Pénzpiaci 30% 2,18% 0,65%
Aranykosár 25% 5,67% 1,42%
V.1. 20% 4,52% 0,90%
Kötvény 15% 8,67% 1,30%
Öko 10% 27,94% 2,79%
Sum: 7,07%

Tehát csak ezzel a védekező portfólióval – amiben a chartokat megnézve igen kicsi a realizálható kockázat –  is már elérne az ügyfél 7,07% hozamot.

khprotectedportf_20140110

forrás: http://variance.hu/kh-alapkezelo-zrt/ (Nagyobb méretben)

Arról nem is beszélve, ha az ügyfél nem csak végig nézni az egy évet, hanem kicsit gondozza is a befektetéseit. Persze mindemellett az sem utolsó szempont, hogy míg egy bankbetétnél fix időtávra kötöd le a pénzed, addig az alapokból bármikor kiszállhatsz amikor már elégségesnek tartod a megtermelt profitot vagy éppen szükséged van a pénzre. Hosszan lehetne még sorolni az eszközalapok előnyeit (lásd pl. az hogy TBSZ-e három év után már csak 10% a kamatadó, 5 év után pedig 0%), de ezt a postot most nem feltétlenül ennek szánná, éppen ezért vissza is kanyarodnék az eredeti felvetésemhez:

A banki tanácsadó az ügyfélnek hatalmas sikerként megpróbálja eladni a 3 hónapos kedvezményes 4%-os kamatot, ami azt követően az év végéig 2,7%-on kamatozik. Eredmény: 3,03%/év. Miközben ott lehetne az asztalán (és a fejében), hogy ennél sokkal jobb ajánlatot is tehetne a bank alapkezelőjén keresztül. Mondhatom gyönyörű…

Ui: Mielőtt bárki megkérdezné: A fenti portfólió bár roppant színes, de nem véletlenül használtam az védekező jelzőt, hiszen a hangzatos alap nevek mögött több mint 80% pénzpiaci (sima bankbetét) áll mögöttes termékként.

Bookmark the permalink.

One Comment

  1. Köszi a cikket. Jó gondolatok eddig nem foglalkoztam a böfi alapokkal, de most rászánom az időt és szénézek.

Szólj hozzá: